A Jukebox S2 nosztalgiát ébresztett bennem, azokból az időkből, amikor még a táskalemezjátszók divatosak voltak. Természetesen a Jukebox S2 semmilyen tekintetben sem hasonlítható össze ezekkel az öreg lemezjátszókkal. A teljesítménye jóval nagyobb, a hangfalak minősége pedig sokkal jobb a régi darabokénál. A Pro-Ject új terméke még egy fontos tulajdonsággal rendelkezik, külső jelforrásokat rákapcsolva erősítőként is használhatjuk. Alkalmas Bluetooth kapcsolatra és ezzel akár fiatalság kedvence is lehet, akik egyre inkább a telefonjukon hallgatnak zenét.
Felépítés
A Pro-Ject mérnökei a praktikusságra és az egyszerű használatra törekedtek. A 24 Voltos egyenáramú tápegység az alacsonyabb zaj érdekében a lemezjátszón kívül van. A szerkezeti elemeket MDF vázra szerelték. Az egyenáramú motor tengelye dupla szíjtárcsával van ellátva, így a készülékkel lejátszhatók a 33-as és a 45-ös percenkénti fordulatszámra készített lemezek is. A sebességváltás – ahogy ez hifi lemezjátszóknál gyakori – a meghajtószíj átdobásával történik. A 300 mm átmérőjű lemeztányér akrilból készült, acél tengellyel, ami bronz perselyben fut. Az alumínium hangkar 8,6 coll hosszú és zafír csapágyazású. Az ellensúly, csavarral van rögzítve.
A hangszedő mozgó mágneses, Ortofon Pick-it 25A típusú, amit az Ortofon a Pro-Ject részére gyárt, külön nem vásárolható meg. A hangszedőtekercs ezüstből készült a jobb felbontás és a magasabb részletezettség elérésére.
A Pro-Ject Jukebox S2-höz egy pár 5S2 típusú hangdobozt is adnak. Ezek kisméretű (160 x 271 x 215 mm) könyvespolc hangszórók. A basszusreflex típusú dobozok egy 4,5 coll-os mélyközép hangszóróval és egy 1 coll-os selyem-dóm magassugárzóval vannak ellátva. Az aranyozott csatlakozók éppúgy alkalmasak csupasz drótvég, mint banándugó fogadására.
Használatbavétel
A csomagolás, mint ahogy a Pro-Ject-nél már megszokhattuk, rendkívül gondos. Minden precízen külön csomagolva, a mozgó részek biztosítva, hogy szállítás közben ne sérüljön semmi. (Ha a későbbiekben szállítani szeretnénk, az eredeti csomagolásban biztonsággal megoldható. A berendezés visszacsomagolását a mellékelt útmutató alapján végezhetjük.) A készülék összeállítása az ilyen téren járatlanoknak sem okoz problémát, szinte teljesen össze van szerelve. Csupán a meghajtó szíjat, a plexitetőt kell feltenni, valamint a két hangdobozt és a tápegységet kell csatlakoztatni és máris belevethetjük magunkat a zene élvezetébe. A hangszedő gyárilag fel van szerelve és a tűnyomóerő is be van állítva, csakúgy, mint az anti-skating erő, így ezzel nem kell foglalkoznunk. Ha valamilyen okból mégis ki akarnánk cserélni a hangszedőt, a csomagolásban mellékelve találunk tűnyomóerő mérőt (Ami sajnos nem kellően pontos, nem billen jól, nehéz a megfelelő helyzetet megtalálni.), és beállításhoz használható szögmérőt. A hangkar ellensúlya rugalmasan van rögzítve. A gumírozás nyilván csillapítja a rezgéseket, de ugyanakkor az ellensúly mozgatását, beállítását is megnehezíti.
Magán a lemezjátszón kevés szabályozó van. Egy kapcsoló a teljes rendszernek, egy külön a lemezjátszó motorjának. Az erősítő egység a front oldalon lévő kombinált kapcsoló és végtelenített-potméter együttessel helyezhető standby állásba. Ezzel válthatók a bemenetek és ezzel állítható a hangerő is. A lemezjátszóhoz kapunk egy távirányítót, amivel a fentieken túl a hangszínek +/- 12 dB értékhatárok között állíthatók.
A hangdobozokhoz mellékeltek egy nagy tisztaságú oxigénmentes réz kábelt, amit mindkét végén banándugóval szereltek. (Tehát figyelni kell a polaritás helyes bekötésre.) A vezeték érpáranként kettő tömör réz vezetőből áll, amit egymással és az ellentétes polaritású párral is csavarva készítettek el. A csavarás biztosítja az elektromos és a mágneses terekkel szembeni érzéketlenséget, a megoldással elérhető, hogy a vezeték kevésbé legyen hatással a hang minőségére, mint a hagyományos hangfalkábelek többsége. Sajnos ez a kivitel elég merev. Előnyei bejáratás után mutatkoznak meg igazán. Szintén a dobozokkal együtt jött négy-négy szintetikusgumi rezgéscsillapító korong, amit a hangfalak alá kell helyezni. Alkalmazásuk a könyvespolc hangszórók esetén különösen ajánlott. 20 Hz-500 Hz-ig jelentősen csillapítják a csatolt rezgések továbbítását.
Be- és kimenetek
A Jukebox-ot nem csak lemezjátszóként használhatjuk, hanem erősítőként is. A készüléket rendelkezik egy vonal bementtel, amihez meglévő analóg berendezéseinket kapcsolhatjuk. A lemezjátszó hátoldalára szerelhető antennán keresztül Bluetooth kapcsolatot létesíthetünk mobil eszközeinkkel, ami a rövid párosítási folyamat után kiválóan működik, problémamentes, jó minőségű a jelátvitel. (A felszerelt antenna a plexi tető nyitását zavarja, kissé hátra kell hajtani.)
Kimenetből négy van. Egy erősített (2x50W /4 Ω-on) a hangdobozok részére, egy phono kimenet, arra az esetre, ha valaki külső phono előerősítőt akarna használni. Ezeken kívül van egy fix (felvételi célból) és egy szabályozott vonal szintű kimenet külső erősítő részére.
Meghallgatás
Bekapcsolás előtt feltétlenül földeljük le a rendszert, mert ennek hiányában halk brumm hallható, ami a földeléssel maradéktalanul megszüntethető.
A tesztet többféle hanganyaggal végeztem. A dobozok kis méretük ellenére jól megállták a helyüket. A jukebox a dokumentáció szerint 2×50 Watt teljesítményű 4 Ω-os terhelés mellett. Ez nem túl sok, de egy átlagos méretű lakószobába éppen elégséges. A hangdobozokhoz ajánlott erősítő teljesítmény 10-150 Watt, tehát bőven marad tartalék a nagydinamikájú zenei részletek megjelenítéséhez, ami a valóságban sem okozott problémát. A meghallgatást most is, mint szoktam zongorazenével kezdtem, ezúttal Bach: A fúga művészetét hallgattam meg Kocsis Zoltán nagyszerű előadásában.
Ezután Lyn Stanley Lost In Romance című albumát tettem fel. Ez utóbbi 45-os fordulatra készült 180 grammos nyomás. A zenekar dob, zongora, bőgő, harsona és ének. Minden természetesen szól. A hangszerek és az ének aránya megfelelő. Minden tisztán, torzításmentesen szól. Az előadás bensőséges jellege jól átjön. Bernstein West Side Story-ját hallgatva mutatkozott meg leginkább, hogy a színpadot mélységében is meg tudják jeleníteni a kis hangfalak. Az perkusszív hangszerekben gazdag amerikai zene térben és dinamikában is megfelelően hangzott. A Dire Straits: Brothers In Arms című lemeze is úgy szólalt meg ahogy kellett. A szellős hangszerelés finomságai érvényesültek, a ritmus lüktetett. A hanganyagok mindegyikére jellemző volt a kiegyenlített természetes hangzás.