Fiatalok digitális karakterekkel fejlesztenék az oktatást

A négy hónapos projektidőszak után a budapesti Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium kétfős csapata vihette haza a Megoldások a holnapért fődíját.

A ZSŰRI

A Samsung és az EdisonKids immár negyedik alkalommal biztosított platformot a fiataloknak, hogy kibontakoztathassák a holnapot formáló ötleteiket. Az idei nyerteseket a jövő oktatásának témája ihlette meg, a győztes csapat a digitális edukáció átformálásában, egy a diákokhoz kapcsolt, személyes virtuális mentor megalkotásában látnak nagy lehetőséget.

A Megoldások a holnapért 2024 pályázat hívó szavaira a fenntarthatóságra, a jövő oktatására és a közösségre formabontó, izgalmas megközelítések egész sora érkezett. A döntőben a leginkább formabontó ötletek mérettek össze.

A dobogósokon túl pl. a látássérültek helyzetének könnyítését célzó, a fiatalok olvasási kedvét ösztönző, a hungarocellel mint fenntartható ruhaipari nyersanyaggal foglalkozó, illetve a környezetre és az emberi szervezetre káros hőpapíros bizonylatok eltüntetését megoldó projektek is versenyben voltak.

A nyolc finalista csapat május 31-én a Budapest Music Centerben mutatta be ötleteit, ahol a Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató vezette, szakértőkből álló zsűri bírálta el a prezentációkat. Az ítészek vizsgálták az ötletek megvalósíthatóságát, értékelték a kreativitást és a kritikus gondolkodást, de az előadásmód és a csapatszellem is sokat nyomott a latba.

A harmadik helyre a budapesti Eötvös József Gimnázium az Én Hormonom csapata futott be, akik a fiatal lányokat érintő, a menstruáció és a hormonháztartás témájához kapcsolódó, ismeretterjesztő oktatási anyag kidolgozását tűzték ki célul „Az egészség nem tabu, tanuljunk együtt!” felhívással.

Cserni Zóra és Hargitai Petra kutatási eredményei ugyanis arról tanúskodnak, hogy a közoktatásban az egészségtudatosságra való nevelés nem elég mélyreható. Az orvosi egyetemre készülő fiatalok máris több szakmai szervezet támogatását elnyerték, hosszú távú terveik vannak, tíz év múlva is ezen a területen szeretnének dolgozni.

A képzeletbeli dobogó második fokára a LendAHand csapata léphetett fel. Farkas Ádám és Horváth Patrik a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai két égetően aktuális problémával is foglalkoztak, az idős emberek megsegítésére és az egyetemi hallgatók lakhatási nehézségeire is készültek megoldással.

A projektet személyes érintettség hívta életre, Ádám néhány éve költözött vidékről nagyszüleihez a fővárosba, majd az egyetemválasztás előtt döbbent rá, hogy sok kortársa szembesül olyan kihívásokkal, mint a magas albérleti díjak, a kedvezőtlen kollégiumi feltételek vagy a túljelentkezés. A csapat közös platformra hozta az említett kihívásokat.

Applikációt és közvetítő közösségi weboldalt létrehozva kapcsolnák össze a lakhatási nehézségekkel küzdő hallgatókat és a segítségre szoruló, magányos, idősebb korosztályt, így az érintettek kölcsönösen segíthetnék egymást. A weboldal ingatlanközvetítő oldalhoz hasonlítana, amelyen keresztül a kereslet és kínálat biztonságosan megtalálhatja egymást.

Az idősek, apró segítségekért cserébe az átlagos bérleti díjaknál sokkal alacsonyabb áron adnák ki szobájukat a fiatal egyetemistáknak. A LendAHand csapat átfogó felmérést is végzett a SOTE diákjainak körében, a megkérdezettek nyolcvanhét százaléka lenne nyitott egy ilyen lehetőségre. A fiúk már együttműködő partnert is találtak a rászoruló emberek szociális bérlakásba juttatásán munkálkodó Utcáról Lakásba! Egyesület képében.

Az első helyen a Bacsó Dániel és Vajda Ádám alkotta Polyp csapata végzett, akik az oktatást érintő problémákra kerestek megoldásokat. A fiatalok szerint „az online oktatás a személyes kapcsolatok hiánya miatt bukott meg” ezért hatszáz alany bevonásával tesztelték az általuk létrehozott virtuális mentort. Az AI segítségével létrehozott avatar arra szolgál, hogy személyre szabottan támogassa a fiatalok tanulását, mindenki saját ritmusához igazodva.

A tervek szerint a platform kicsik és nagyok számára egyaránt elérhető lesz, minden virtuális mentornak egy-egy adott diákkal lenne kiemelt kapcsolata. A fiatalok eddig hétszáz munkaórát fektettek a győztes projektbe. A zsűri egyik tagja a startupokat felkaroló Balogh Petya befektetőként is érdeklődését fejezte ki a fejlesztés kapcsán. A prezentációt követően szóbeli kihívásokkal is próbára tette az ígéretes fiatal tehetségeket.

A zsűri mellett a szervezőket is megérintették az ígéretes projektek. Samu Zsófia a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője a vállalat idei olimpiai jelmondatát idézte a versenyzőknek, miszerint „A nyitottság mindig nyer”. – „A döntősök a nyitottságukkal már egytől egyig nyertek ebben a programban, hiszen végig helyt álltak a kihívás során, rengeteget tanultak és sokat dolgoztak a mentorokkal. Ez olyan, mint egy maratoni futás, lefutottak már egy nagy távot és nincs más dolog, mint átélni együtt ennek a teljesítménynek az örömét és dicsőségét” – mondta Samu Zsófia.

Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője külön kiemelte, hogy olyan esetekben, amikor a jelen fiatal generációt érő kritikákkal szembesül, mindig a Megoldások a holnapért diákcsapatait hozza fel jó példaként. – „Az a befektetett munka, amit évről évre a diákoktól látunk rendkívül magasra teszi a lécet, jóval több, mint egy elvárható minimum. Az idei statisztikák azt mutatják, hogy a diákok kimagaslóan a társadalmi közösségi problémákra fókuszáltak. Ez elképesztően fontos és hangsúlyos üzenet, könnyen meggyőzhetjük ezzel azokat is, akik eddig kevésbé pozitívan nyilatkoztak a jövő generációjáról.”

A kezdeményezés közösségépítő erejét példázza, hogy az elmúlt évek nyertes csapatai közül többen is visszatértek, hogy megnézzék az idei Megoldások a holnapért döntőt. A versenyző diákok nem riválisként, hanem ismerősökként üdvözölték egymást az eseményen, egymást biztatták a prezentációk előtt, majd lelkesen tapsoltak, gratuláltak egymásnak.

Forrás: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow www.edisonkids.org