NAD T 758 v3 – ERŐ ÉS TISZTASÁG

A NAD házimozi erősítője hozza a már tőle megszokott magas, ugyanakkor kifinomult teljesítményt, emellett pedig olyan extrákat kínál, mint például a BluOS multiroom rendszer és a szobaakusztikai korrekció.

Már legalább hét éve annak, hogy a NAD piacra dobta T 757 receiverét ? tényleg ilyen sok időbe tellett a T 758 megjelenése? Hosszú időnek tűnik ez két modell között, azonban, mint kiderült, itt nem csupán egy NAD T 758-ról van szó, hanem egy NAD T 758 v.3-ról. Leszámítva az elődhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező erősítőket, nem sok maradt benne a régiből.

Felszereltség

A készüléket inkább nevezhetnénk házimozi erősítőnek, mint receivernek, ugyanis valódi rádió tunerrel nem rendelkezik ? van benne viszont BluOS, mely elérést biztosít a Bluesound multiroom platformhoz, amin keresztül hallgathatunk internetes rádióállomásokat, így hát nyugodtan hivatkozhatunk rá receiverként is. Ami a teljesítményt illeti, a T 758 v3 hét erősítőcsatornája egyenként 60 W-ot biztosít. Azonban tekintve, hogy egy NAD-ról van szó, ez nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. A NAD hajlamos visszafogottan nyilatkozni készülékei teljesítményét illetően. Ilyenformán a 60 W mind a hét csatorna egyidejű meghajtása esetén értendő ? sztereo módban pedig 2 x 110 W-ról beszélhetünk.

Az elmúlt néhány évben a házimozi erősítők terén megfigyelhettük, hogyha egy készülék hét erősítőcsatornával rendelkezik, akkor csak két Dolby Atmos csatorna használatára van lehetőségünk. Amennyiben kilenc erősítője van, akkor általában alkalmas a négy Dolby Atmos csatorna kezelésére is. A NAD T 758 v3 ebben a tekintetben is különbözik. Noha csak hét erősítőcsatornát kínál, ha szeretnénk két erősítővel magunk bővíteni rendszerünket, a NAD pre-out aljzatait igénybe véve megvalósítható a négy Dolby Atmos csatorna. Mindez azt jelenti, hogy a készülék dekódolni fogja a teljes 7.1.4 csatornás Dolby Atmos hangzást. A teljes DTS:X élményről azonban le kell mondanunk, mivel a készülék ezt a formátumot egyelőre nem támogatja. Az alapvetően a hátsó háttérsugárzók meghajtására szolgáló két csatorna a megszokott rugalmasságot nyújtja: használhatjuk a front hangfalak kettős erősítésére, Dolby Atmos csatornák meghajtására vagy pedig egy második zóna létrehozására.

Moduláris felépítés: A hátsó panel szokatlan kialakítása a NAD moduláris felépítési elvének tudható be, melynek lényege, hogy a digitális audio és videoáramkörök a készülék bal oldalán lévő, cserélhető modulokon találhatóak, lehetővé téve a későbbi upgrade modulokkal történő cserét, illetve az esetleges bővítést.

Az egyik indok, ami miatt a gyártók folyamatosan fejlesztik házimozi erősítőiket, a változó szabványokban keresendő. A NAD T 758 v3 támogatja a HDR-es UltraHD videókat, illetve a HDCP 2.2-t, így UHD Blu-ray lejátszókkal is együttműködik. Meglepő módon a készülék hátoldalán mindössze három HDMI bemenetet és csupán egyetlen HDMI kimenetet találunk. Azonban feltesszük a kérdést: Hány forráseszközt szokott egy átlagos felhasználó csatlakoztatni? A három a legtöbbek számára valószínűleg elegendőnek fog bizonyulni. A NAD ezek mellett öt analóg audio bemenetet is kínál, kettő közülük a frontoldalon kapott helyett ? egy pár RCA, illetve egy 3,5 mm-es jack aljzat. Ez utóbbi egykor a mérőmikrofon bemeneteként is szolgált, és ugyan még mindig ennek megfelelően van feliratozva, ez a funkció ilyen formában már nem használatos. A készülékről hiányzik a phono bemenet, továbbá nem kapunk analóg video be- és kimeneteket sem. Az erősítő rendelkezik azonban mind WiFi, mind Bluetooth képességekkel (ellenben Ethernet csatlakozóval nem). A hálózati funkciók a négy aljzattal ellátott USB hub segítségével biztosítottak ? ennek két aljzatát a WiFi, illetve a Bluetooth adapter foglalja el. A WiFi adapter, úgy tűnik, csak egysávos, 2,4 GHz-es támogatást kínál (legalább is nem látta az 5 GHz-es hozzáférési pontunkat). A készülék belsejében a BluOS operációs rendszer dolgozik, mely támogatja a Bluesound multiroom rendszert, így a NAD használható annak részeként. A hálózati funkciókra szükség van továbbá a Dirac Live LE kalibrációs rendszer használatához is.

Beállítás

A hangsugárzók beállítása két szakaszban lehetséges a NAD T 758 v3 receivernél. Az első a régimódi folyamatot takarja: Bemegyünk a hangszóró-beállítás menübe, ahol megadjuk a méreteket és a vágási frekvenciákat. Ennek részeként beállíthatjuk az általunk használt magassági hangsugárzók fajtáját: Dolby-képes front, Dolby-képes surround, illetve Atmos front, middle vagy rear. Ezután eldönthetjük, hogy igénybe kívánjuk-e venni a Dirac-ot, vagy a távolságokat és a szinteket kézileg állítjuk be. A Dirac a helyiség és a hangszórók sajátosságainak megfelelően hangolja be rendszerünket, emellett beállítja a fázisokat is, ezzel biztosítja a koherens hullámfrontot.

Használat

A készülékben dolgozó erősítők várakozásainknak megfelelően elsőosztályú teljesítményt nyújtottak. Olyan szintekig hajtották meg valamennyi hangszórónkat, melyet az adott forrásanyag megkívánt ? még a nagy állóhangfalak mélyeinél is. Egyszer sem volt az az érzésünk, hogy hiány lenne erőtartalékból, akár zenével, akár mozifilmekkel teszteltük. A rendszer fókuszában egyértelműen a tiszta hangzás áll. A készülék távirányítóján találunk egy Surround Mode gombot, melynek megnyomásával végiglépkedhetünk a rendelkezésre álló audio módokon. Sztereo jel esetén választhatunk a különböző Dolby Surround és DTS Neo 6 módok közül, illetve találunk itt még egy EARS elnevezésű, valamint Enhanced Stereo módot is. DTS surround formátumú anyagoknál egyedül a ?Direct? és ?Stereo Downmix? opciókkal találkoztunk. Dolby Digital hangsávok lejátszása Dolby Surround módban is lehetséges volt, kiaknázva a magassági hangsugárzókban rejlő lehetőségeket.

Az erősítő nagyjából tökéletesen kezelt bármilyen videoanyagot, amivel csak próbára tettük. Ezek közt szerepelt 60 fps UltraHD HDR video BT.2020 színtérrel, valamint Dolby Vision is. A NAD készüléke videofeldolgozást nem végez, így a hangerő-szabályozás nem kerül plusz rétegként kijelzésre képernyőnkön. Ha megnyomjuk a ?Menu? gombot, a kép eltűnik, és helyét egy 1080p felbontású menü veszi át. Amennyiben projektort használunk, valószínűleg várnunk kell ilyenkor néhány másodpercet a kép újraszinkronizálására. Megemlítenénk továbbá egy hasznos funkciót, mely különösen elnyerte tetszésünket, mégpedig, hogy beállíthatjuk, milyen információkat szeretnénk megjeleníteni a készülék frontján lévő kijelző két sorában. Ezek között szerepelhet a forrás, a hangerő, a video vagy audio mód vagy éppen információk a bemeneti jelről. Továbbá a távirányító ?Display? gombjának segítségével a kijelző alsó sorában bármikor végiglépkedhetünk ezeken az információkon. Nagyszerű adalék ez mindazoknak, akik szeretik tudni, mit kapnak.

Hálózat

A WiFi beállítása a vártnál némileg több időt vett igénybe, noha a művelet elsőre igen egyszerűnek tűnt. A mellékelt WiFi adapter beizzításakor az hozzáférési pontként kezd működni. Ehhez tudunk kapcsolódni egy androidos vagy iOS eszközzel, melynek segítségével megadhatjuk az adapter számára a WiFi hálózatunk jelszavát ? ezután csatlakozik a WiFi-hez. Mindez zökkenőmentesen működött. Következő lépésként ? továbbra is követve a használati útmutató utasításait ? letöltöttük, és installáltuk a BluOS alkalmazást (egy iPad Minire), ami ragaszkodott hozzá, hogy újra végigmenjünk ugyanezen a procedúrán. Ez ismételten sikerült, azonban kissé zavaró volt ugyanazt a folyamatot kétszer végigcsinálnunk. Hogy az app egyszerűen miért nem látta az erősítőt a hálózaton, rejtély marad a számunkra. Miután az app sikeresen kapcsolódott az eszközhöz, jelezte, hogy valamelyik firmware frissítésére van szükség. Ezt engedélyeztük, mire az alkalmazás munkához látott. Pár óra elteltével azonban a képernyőn még mindig a ?Felkészülés a telepítésre? üzenet fogadott minket. Így aztán újraindítottuk, majd pedig gond nélkül csatlakozott. Ezután ellenőriztük az erősítő menüjében, hogy szükséges-e bármilyen további frissítés ? és mint kiderült, a BluOS rendszer továbbra is frissítésre szorult. Ez viszont már hamar és minden buktató nélkül végbement.

Következő lépéseként úgy döntöttünk, sztereo zenehallgatással folytatjuk a tesztelést. Ehhez elindítottuk megszokott DLNA zenelejátszó szoftverünket, ami azonban nem érzékelte az erősítőt. Úgy tűnik, a NAD nem támogatja a DLNA-t. Körülnéztünk egy kicsit a beállításai között, ahol ráleltünk egy hálózati megosztás funkcióra. Ez annyit jelent, hogyha kellőképpen ismerjük otthoni hálózatunkat, itt megadhatjuk a zenéinket tartalmazó mappa IP-címét, illetve a login információkat, ezt követően pedig az alkalmazás elkezdi az ott tárolt valamennyi zenefájl indexelését. Esetünkben durván egy órát vett igénybe a kiválasztott mappában található mind a 30,000 track számbavétele, majd az indexelés befejeztével bekerült egy ?Library? pont a főmenübe. A zenefájlokat a rendszer Előadó, Album, Dalcím, Műfaj és Zeneszerző szerint indexelte, és természetesen lehetőségünk volt böngészni az almappákon belül is.

A hálózati audio lejátszás némi meglepetéssel is szolgált számunkra, méghozzá azáltal, hogy a DTS audio lemezekről származó ripeket megfelelően, többcsatornás DTS-ként adta vissza a NAD, nem pedig zajként. A legtöbb receiver ezt nem tudja. A készülék támogatta továbbá az MP3, az iTunes által használt AAC, az Apple Lossless és a FLAC formátumokat 24 bit/192kHz-ig. Akadozással vagy pufferelési problémával nem találkoztunk egyik fenti fájlformátumnál sem. Ellenben a receiver DSD támogatást nem kínál. Végül pedig még egy dolgot megemlítenénk: Nem igazán számítottunk rá, hogy a készülék hálózati lejátszáskor képes lesz kijelezni a zeneszámokhoz tartozó információkat a TV képernyőjén. Tévedtünk. A rendszer minden információt, valamint a lemezborítót is tökéletesen megjelenítette. A NAD beépített web interfésszel is rendelkezik, melynek segítségével konfigurálhatjuk a készüléket ? ehhez elegendő beírnunk annak IP címét bármely másik, vele egyazon hálózatban található eszköz böngészőjébe.

Összegzés

A NAD házimozi erősítője nem feltétlenül a legmegfelelőbb eszköz azon felhasználók számára, akiknek fontos, hogy a készülék beállítása minél egyszerűbb és kézenfekvőbb legyen. Azonban a T 758 v3 valószínűleg közelebbi érdeklődésre számíthat mindazoktól, akik pusztán magas teljesítményre és tiszta jelkezelésre vágynak.

Hasznos fogalmak

BluOS streaming/multiroom: A T 758 v3 BluOS technológiával rendelkezik, így alkalmas a hálózaton tárolt zenei gyűjtemények streamelésére, illetve online szolgáltatások elérésére, emellett multiroom módban együttműködik BluOS kompatibilis hangsugárzókkal is.

Dirac korrekció: A NAD készülékében helyet kapott szobakorrekciós rendszer használata némileg összetettebb, mint a legtöbb AV receiver esetében alkalmazott rendszereké, mivel a szoftvert egy külső számítógépen szükséges futtatnunk ? ami azonban lehet akár Windows-os, akár Mac. A távolságok és szintek kézzel történő beállítására nincsen lehetőségünk, mivel a helyiség akusztikájával és a hangsugárzókkal kapcsolatos anomáliáknak megfelelő hangolást a Dirac végzi el ? részben ? továbbá beállítja a fázisokat (biztosítva ezzel a koherens hullámfrontot), illetve a szinteket és a késleltetéseket is. A mérőmikrofon egy USB-s audioegységhez csatlakozik, melyet a receiverhez mellékelt USB hub valamelyik szabad aljzatára csatlakoztathatunk. Ezután a NAD weboldaláról le tudjuk tölteni, majd számítógépünkre installálni a készülékhez alkalmas Dirac Live LE szoftvert. A program futtatásakor a Dirac feltérképezi hálózatunkat, hogy megtalálja a NAD erősítőt. Ekkor követjük a szoftver által adott utasításokat ? mindez kissé régimódinak és nehézkesnek tűnt számunkra, ellenben működött ? hogy a jelszintek biztosan megfelelően legyenek beállítva, ezt követően pedig elindítjuk a bemérést. A folyamat során a rendszer kilenc különböző mérési pontot használ. Miután a mérés befejeződött, a Dirac grafikus formában prezentálja számunkra a végeredményt, továbbá a rendszer által javasolt EQ görbét is valamennyi hangszóró esetében. Az ?Optimalizálás?-ra kattintva a szoftver kiszámítja a szükséges módosításokat, majd megkapjuk a hangsugárzóinkra vonatkozó módosított eredményeket (feltételezve, hogy azok valóban a számításoknak megfelelően reagálnak). Ezután az elvégzett módosításokat a szoftver segítségével rátöltjük a NAD receiverre, majd az ?Alkalmaz? gombra történő kattintással (mint említettük, a folyamat itt-ott kissé nehézkes) aktiválhatjuk őket. Ugyebár említettük, hogy a Dirac a rendszerünk hangolását ?részben? végzi el. Itt jön a képbe az ?LE? megnevezés, ugyanis a készülékkel ingyenesen használható szoftver csak a 20 és 500 Hz közötti tartományt kezeli. A Dirac teljes, fizetős verziója (mely 99 dollárért vásárolható meg) azonban már a teljes audio tartományban dolgozik.

Markovits Tamás

Leave a Reply