A Sonos Play 5 2.gen. hasonló módon volt csomagolva, mint a tévéhez szánt társa a Sonos ARC. Felül praktikus hordozó füllel és biztonsági reteszeléssel kétoldalt. Nézzük, mi van a dobozban.
Dobozából kiemelve, kölyökkorom testnevelés óráiból a medicinlabdát juttatta eszembe. Ezt ugyanis nem nagyon fogja senki sem egy kézzel pakolászni. A hangszóró alatt található, egy arra a célra kialakított helyen a Sonos QuickStart Guide leírás.
Megjelenés
Zóna hangsugárzónk külleme egy pufók centersugárzóra hasonlított. Egyébként a Play:5 -öt fel is lehet állítani. A kisebb oldalakon is vannak gumi lábacskák, melyek a hangszóró tömegét remekül megfogják. Meglepett, hogy nagyobb hangerő mellett sem remegett vagy rezgett a zónasugárzó. Az elfordításkor volt szembetűnő, hogy a márkanév tükörszó. A kezelőszervek itt is kapacitív érintésérzékeny felületek. Csak a vezeték nélküli beállításhoz szükséges gomb valódi nyomógomb. Csatlakozásokat tekintve, abszolút csak a szükséges kapcsolatokkal rendelkezik – Lan kábel és 3,5-es Jack aljzat. Az applikációval kezdtem és azon keresztül állítottam be az eszközt és kipróbáltam egy kis furfangot. Mivel a beállítás során, a készülék telefonon Bluetooth segítségével kapcsolódott, ezért elsőre megpróbáltam így összekapcsolni és zenélni. Nos, a papírforma érvényesült. Nincs Bluetooth.
Felépítés és hangzás
Összesen hat darab D-osztályú erősítő hajtja meg a hat hangszórós kompakt felépítményt. Három magas, kettő közép és egy középre pozicionált basszushangszórót. Első nekifutásra az Airplay-t próbálgattam. Az app egy szempillantás alatt átvette a zenei tartalmat és pillanatokon belül ki tudtam próbálni. Természetesen számos más műsorforrást is be lehet állítani. Podcastokat, internetrádiókat és számos zenei szolgáltatót – Spotyfy, Tidal, stb. Ebben a képességében a korábbi generáció még piacvezető volt. Azóta számos gyártó termékeinél elérhetőek már ezek a lehetőségek. A Sonos alapvető jellegzetessége, hogy a kínálatot a telefonos applikációból vezérelhetjük központilag. Magától értetődik, hogy a több szobás lejátszást is innen tudjuk vezérelni vagy személyre szabni.
Több napig volt lehetőségem fülelni a Play 5.2 generációját. Alapvető karaktere nagyon hamar megmutatkozott. A klasszikus „v”- hangkép oly módon lett megspékelve, hogy a közép és a mély hangtartomány mindenhol uralkodni akart. Kezdésnek ezért a hard rock és heavy metal zene kézenfekvőnek tűnt. Az erőteljes hangzás testesen és morózusan adott számot minden húr pendítéséről. Ez egészen addig volt élvezetes, amíg az énekre nem kezdtem fókuszálni. Másodperceken belül kiderült, hogy nem erre a műfajra lett kialakítva az eszköz. Ugyanis a vokál és énektémákon, mintha két réteg fátyol lett volna a hangzáson, vagy épp hátul énekelnének. A basszusgitárok dinamikájából sokat levett az alap karakter. Igaz, cserébe azok hangszínei mindennél részletesebbek voltak, ám a mélyek sokat vesztettek ritmikájukból. Ugyan ezt tapasztaltam a Hammerfall, az Amon Amarth, a Twisted Sister énekese, Dee Snider valamint a For The Love of Metal lemezével is.
Stílust váltva, Celine Dion legutóbbi, 2019-es Courage című lemezével tettem próbára. Itt már sokkal jobban mutatkoztak a hangszóró érdemei. Az ének az ütemtől szebben elkülönült. A színezések nagyon markánsan körbefogták a dalokat. A lassabb és már billentyűs színezéssel felvett nótáknál kezdte adni magát és a hangnyomás végre elkezdte támogatni az előadót. De még itt is súlyosan tónusos szubtartományt mozgatott. Nem akartam az EQ-t magam számára beállítani. Tovább kellett keresnem a megfelelő stílust a Sonos Play 5 számára..
Pop zenére született
Ezen az úton jutottam el a mai, modern pop stílusokhoz és teljesen egyértelművé vált, hogy a tűz közelében járok. Remekül szólt Marron 5 „Memories” című száma vagy épp bármelyik Dance Monkey „Tones and I” feldolgozás. A lassabb ütemű, de annál több, már-már mozis szubtartománnyal kevert számoknál egész jól ki tudta élni magát. Kiélni és nem kifutni! Mert a 24n2-es nappalimban csekély hangerő mellett nyilvánvalóvá vált, hogy ha valaki meg akarja hajtani – akár csak közepesen(!) – akkor egy jóval nagyobb hely szükségeltetik hozzá. Olyan bőséges és tömör erőt ad ez a hangszóró önmagában, hogy ha valaki egy nyitott térben – akár egy medence másik oldalán is érezni akarja a ritmust, még csak nem is kell nagyon feltekernie a hangerőt és máris elérte a kívánt hatást.
A készülék leginkább a pop latino stílusban brillírozott. Sokáig hallgattam korábbi lakhelyemről az egyik spanyol tengerparti internetes rádióadót – Activa FM Benidorm. A fülledt, sok tónussal éneklő még több „low basszussal” megtámogatott modern hangulatot tökéletesen átadta. Már csak a tengerpart hiányzott. A hangsugárzót vízszintesről függőleges helyzetbe fordítva csökkent valamelyest ennek az „álcázott mélyládának” a szélessége és a magasakkal harmonikusabb hangképet adott.
A SONOS Play 5 2. Gen. jól kezelte az áthelyezéseket és némi gondolkodási idő után folytatta azon az állomáson a lejátszást, ahol legutóbb hagytam. Külön érdekességnek hatott, hogy a telefont akkukímélésre állítva is simán folytatta a lejátszást. A mappákban fellelhető zenék között azonban válogatósnak tűnt, nem minden tetszett neki azonos fájlformátumban. A wifi hálózatot jól kezelte, bár nincsenek nálam nagy terek és árnyékolt területek. A multiroom funkcióját másik helyiségből jól lehet vezérelni. Ha pedig valaki ténylegesen több zónás rendszeren gondolkodik akkor a Sonos termékeiből széles palettát ki tud alakítani és mindössze egy telefonnal irányítani tudja. Legyen az mozi vagy zene. A SONOS Play 5 2.generációját párban sztereóban is el lehet helyezni.
Ajánlás
Mindenképpen nagyobb térbe – akár a szabadba is – ajánlom. Azoknak, akik a frissebb, modernebb zenéket kedvelik – funky, rap, r’n’b, drum’ n’ bass vagy akár deep house. Azoknak pedig, akik a zenét extrém erővel és még esetleg komoly sub-mániával is fokozzák, lehet, hogy egyenesen teli találat. Mert a falrengető basszus a SONOS Play:5 második generációjánál nem csak egy jól hangzó cím.
(Dósa Miklós)
(A műszaki adatok és a termék értékelése a következő oldalon található!)